Rövid ideig tartó, de súlyos betegség után 91. életévében (2016. nov. 24-én) csendben itt hagyott bennünket Vas Sándor, aki pályafutását, illetve a felvonó szakmával való elköteleződését 1949-ben műszaki-rajzolóként kezdte a Freissler Antal és Tsa cégnél, a Horn Ede utcában, majd az 1950-es államosítás után a Felvonó Javító Nemzeti Vállalatnál folytatta tervezőként. Ebből a cégből fejlődött ki később az ÉM Felvonószerelő Vállalat, ahol tervezési osztályvezető, később főmérnök lett. 1963-tól az összevont építőipari nagyvállalatnak, a Gép- és Felvonószerelő Vállalatnak lett a termelési osztályvezetője, műszaki vezérigazgató helyettese, majd 1973-tól 1986-ig vezérigazgatója. A 2500-3000 főt foglalkoztató nagyvállalat vezetése sok kihívást és sikert jelentett számára. Irányítása idején a cég az építőipar legjelentősebb vállalatai közé tartozott. Elsők között jelent meg a nagy hazai beruházások (cementgyárak, üveggyárak, kohászati beruházások, vasszerkezetek gyártása, stb.) mellett a külföldi piacokon, így Németországban, Ausztriában, NDK-ban, Mongóliában, Svédországban és további számos export piacon mind a gépszerelési, mind a felvonó szerelési feladatokra vállalkozva. Szakmai tevékenységéért számos, magas kitüntetést is kapott.
Vállalatvezetői tevékenysége mellett, a szakemberképzésben is maradandót alkotott. Szorgalmazására és támogatásával fejlődött a felvonószerelő szakközépiskolai rendszerű oktatás, majd később a közreműködésével jött létre a Pollák Mihály Műszaki Főiskolán a felvonó üzemmérnök képzés. Írt szakmai tankönyveket, óraadóként tanított a szakmunkás képzésben, főiskolán, de nem ritkán a felnőtt szakemberképzésben is szerepet vállalat.
A csapatmunka és a jó emberi kapcsolatok nagyon fontosak voltak számára, ezért mindenki, aki ismerte nagyra becsülte emberségét és segítőkészségét.
Nyugdíjazása után még sokáig kapcsolatot tartott a felvonós barátaival, kollégáival. Később, amikor már kevésbé volt képes otthonról kimozdulni, minden igyekezetével családja segítésére törekedett. A szűkebb család, fia és leánya, unokái, dédunokája, rokonai fájdalmában osztozik minden volt barátja és munkatársa. Személyében egy kiváló embert, vezetőt, felvonós kollégát veszítettünk el.
Emlékét megőrizzük!
Budapest, 2016. november 24.
